1.Rész:A nagy hír

1.Rész:A nagy hír

DUGONG D. felkelt,és ránézett az anyukájára.                                                                                  -Anyu,mért kellett ilyen korán kelnem?
-Azért kicsim,mert apáddal nagy hírünk van számodra!
-Nem ér rá később?-kérdezte és megfordult, hogy visszaaludhasson.
-Nem drágám,mert pakolnunk is kell.-na erre már DUGONG D.-nek felnyiltak a szemei, és ránézett anyjára.
-Mi történt? Mért kell pakolnunk?-az agya kattogott,gondolkodott, de édesanyja megelőzte.
-Nyugi D.-m, csak gyere, menjünk ki apádhoz és megtudsz mindent!-kiúsztak a nappaliba, és DUGONG D. ránézett az apjára, még sose látta ilyen boldognak, pedig édesapja elég életvidám volt.
-Na jó, gyorsan essünk túl rajta,tegnap elég sokáig néztem TV-t.-
-Gyere kisfiam, üj le egy korallkúpra és figyelj!-mondta apja tekintélyt parancsoló hangon.
-Szóval, nagyon nagy szerencse ért minket, pontosabban apádat.John bácsi beutalta őt a királyi családhoz.Ők pedig behívták őt meghallgatásra.És a családnak szimpatikus volt és így felvették.
-De hát ez nagyon jó,apu!De,várjunk, akkor mért kell pakolnunk?-DUGONG D. fejében csak úgy kergették egymást a gondolatai.
-Épp ezért volt fontos,hogy korán kelj és idegyere!-mondta édesanyja és aggódva nézett fiára-Mivel problémás lenne apukádnak minden reggel beúszni a munkahelyére és ugye tudjuk milyen messze van a királyi család székhelye,ezért ell kell...
Jaj ne csak azt ne, csak azt neeeeee-gondolta magában DUGONG D. ....költöznünk.
Pont a közepébe, DUGONG D. nem akarta elhinni.Elfognak költözni, elhagyják azt a helyet, ahol felnőtt, ahol barátokat szerzett, és, ahol a családizug mellett mindig volt friss tengerifű......Nem bírt tovább küzdeni a szívében lévő keserűséggel és a testére nehezedő ólomsúllyal, de nem is akart.Egy fájdalmas pillantást vetett szüleire és sebesen kiúszott a helyiségből.Jó messzire úszott, egy helyre ahova sokat járt annak idején.Itt már nem bírta tovább, bugyogni kezdtek a könnyei és fátyolos tekintettel körbenézett a helyen, amelyet eddig az otthonának hitt.Sokáig ült ott, őmaga sem tudta meddig, de egy idő után erőt vett magán és hazaindult.Búskomoran, lehajtott fejjel úszott "otthona" felé, mikor DUGONG L.-t vette észre, aki boldogan úszkált a közeli korallzátonynál.......

Egyelőre ennyi,remélem mindenkinek tetszett...

Puszi:Somebody :)